Szülői kompetenciák – avagy a jól kvalifikált szülő

A gyerekeknek a jó fele – véletlenül születik. Vagyis a szülők nem kalkulálnak, nem erőlködnek, hanem akarva-akaratlanul és nem ritkán felkészületlenül éri őket a terhesség. Az ilyen „helyzet” stressz, amire a magával és néha egymással is még küzdő szülőpár a folyamattól sodorva tud csak reagálni. A bennük élő szülő (TA) pedig sokszor még gyógyításra, pátyolgatásra, újraélesztésre szorulna.

Mi az 5 szülői kompetencia, amely lehetővé teszi, hogy lelkileg egészséges gyereket nevelhessünk fel?

-          Ön-tudatosság

-          Érzelmi elérhetőség

-          Életrevaló életstílus

-          Tudatos, ügyes kommunikáció

-          Kiegyensúlyozott kezelése a határoknak

Az Ön-tudatossághoz hozzá tartozik, hogy a nagy kérdésekre: Tudom, hogy ki vagyok? Boldog vagyok a helyzetemmel? Szeretem az életem? – a válasz nem egy őszinte és hiteles IGEN. Ha a válasz nem, akkor nehézségem lesz azzal is, hogy egy kis teremtmény boldogulásáért felelősséget vállaljak. Az ön-tudatosságban az elakadás gyökerét gyakran a SZERETET képességében kell keresni, ott kell oldást elérni.

Az érzelmi elérhetőség, azaz, hogy tudok szeretettel fordulni (még egy) ember felé? gyakran nem merül fel, még az olyan tudatos pároknál sem, akik az anyagiakat, a lakásban fellelhető helyet, az autó ülést, stb. mind kalkulálják, mielőtt gyermeket vállalnának. Az érzelmi intelligencia (lásd még Daniel Goleman) kulcsa pedig az, hogy önmagunkhoz kell kapcsolódjunk, mielőtt másokhoz tudnánk kapcsolódni. Önmagunkat kell tudjuk elfogadni és szeretni, hogy szeretettel tudjunk fordulni egy gyermek felé.

Az életrevalóság, a tartás szintén elengedhetetlenül fontos a gyermek neveléshez. Ha a szülők életstílusa nem elég egészséges, nem kímélik magukat, akkor a kisgyermek és a vele járó többlet feladatok végképp kidöntik őket. Felnőttnek és gyereknek egyaránt szüksége van a kiegyensúlyozott napirendre, alvásra, mozgásra és tápláló ételekre.

A kommunikációs készség, az, hogy el tudjuk mondani, hogy mire van szükségünk a túlélés feltétele. A mai ember az érzelmeiről az alapján tud megnyilvánulni, ahogy anno megfigyelte a szüleit, amint azok az érzelmeikről beszéltek (vagy nem). Tény, hogy az emberi faj nem minden tagja születetten kiváló kommunikátor. Még szerencse, hogy odafigyeléssel, képződéssel ezen fejleszteni lehet.

A határok kiegyensúlyozott kezelése alaphangon azt jelenti, hogy vannak egészséges határaink. A kisgyerektől nem elvárható, hogy önmaga számára ezeket ismerje és kijelölje. Ezért aztán szülői a feladat, hogy a védelmezés, fejlesztés mellett egészséges határokat adjon csemetéjének. A túlzott határok, érzelmi és testi abuzus, örök féltés, a gonosz világ képének közvetítése életre szólóan nyomokat hagynak a gyermekben, akinek természetes kíváncsisága és lelkesedése nem teljesedik ki.

« Vissza a Tudástárba