„Óvakodj az embertől, aki nem tanult meg fiatalon remélni és szeretni - és az életben megbízni.”
Joseph Conrad
Szeretet
A legfontosabb kérdés
Úgy szól a hiedelem, hogyha meghalunk akkor Isten elé kerülünk, aki ott és akkor kedvesen, de elszámoltatóan megkérdezi a legfontosabb kérdést. Mi ez a kérdés? Valami olyasmi ami igazán-igazán számít… „Mennyire sikerült szeress?”
Hatalmas kérdés és már az említésétől is libabőrözik a hátam… hisz annyi válasz tolul az agyamba. A családomat? Az emberiséget? A természetet? Az életemet? Magamat?
Mi a szeretet?
Nem filozófiai eszmefuttatásra készülök és nem is tudományos magyarázatra, csak pár gondolatot szeretnék felvonultatni…
A szeretet négy alapeleme:
- Hallgass a megérzéseidre. Használd a szíved – és ne az eszed – amikor a körülötted lévő embert akarod megérteni. Amikor egy gyerek azt kiabálja az anyukájára: „Utállak” – akkor a szülő érzi, hogy a gyereke megbántott, fél vagy haragszik. Ilyenkor leülünk a gyerkőcivel és gyengéden kihúzzuk belőle, hogy mi lehet a felindultságának az oka. A felnőttek is használnak néha szavakat és kifejezéseket, amelyeket nem is úgy gondolnak… amikor megbántottak, zavarodottak vagy félnek. Ha ilyenkor a szívünkre hallgatunk, akkor együtt-érzőn és segítőn fogunk tudni reagálni.
- Gyarapítsd az energiát. Minden emberi találkozásban, a legnagyobb szolgálat, amit a másikának tehetünk, hogy segítségünkkel megérezheti, milyen élők vagyunk. Az energia és a vitalitás, életerő, az együttes aktivitás teszi az életet élhetővé, értékessé és vidámmá. Figyeld meg, hogy másik ember vajon jobban érzi e magát, miután veled volt?
- Állj ki a szabadságért. Megadod a másiknak a teret, hogy megélhesse önmagát? El tudsz szakadni attól, hogy reménykedj és akard, hogy a többiek megváltozzanak? Mélyen, a tudatunk rejtett csücskével, mindannyian megérezzük, ha valakiből az árad, hogy másként kéne viselkedjünk, másnak kellene legyünk. Ha ezt az el nem fogadottságot érezzük, akkor a szívünket óvatosan becsukjuk – védekezni kezdünk. Ilyenkor azt érezheted, hogy kizáródtál, elszakadtak tőled, egyedül maradtál. Ha ki szeretnéd nyitni a szeretet kapuját, akkor add meg a másiknak a szabadságot, hogy önmaga lehessen.
- Keresd az eredményeket. Figyelj oda, hogy mit csinálnak a többiek (nem amit és ahogyan beszélnek azt halld meg) Az emberi tett leplezi a valódi szándékot. Van, aki nagyon szeretetteljesen cselekszik, de a szavaival nem kedveskedik – pedig ezt várnánk. Az ilyen valóban együtt-érző emberek, még ha szóban nem is szeretnek olyan szépen, az életben igazi védelmezőnek bizonyulnak. Van, aki negédesen nyilatkozik, a tetteiben pedig keserűen kell csalódj. Ne hagyd, hogy a szavak megzavarjanak – a tettekre figyelj!
Szeresd önmagadat
Senkinek nem tudsz olyat adni, amivel te magad sem rendelkezel. Így van ez a szeretettel, ha nem fogadtad vagy nem adtad meg magadnak, akkor másoknak sem fogsz tudni adni. Ha nem tapasztaltad meg, hogy milyen az a szeretet önmagadon, akkor csak ezt a zavaros elképzelésedet tudod közvetíteni is mások felé.
Nézd meg, hogyan működteted te a szeretet négy elemét:
- Használom magamnál a megérzéseimet? Amikor érzékenynek érzem magam, utánajárok, hogy mi megy végbe bennem? Jó vagyok önmagamhoz?
- Amikre vállalkozom, akikkel találkozom, ők hozzájárulnak az életörömömhöz? Jót tesznek nekem, energetizálnak? Vagy leszívnak és én hagyom magam?
- Megengedem magamnak, hogy a szívem után menjek? Hogy a lelkem szárnyaljon? Vagy becsuktam a szívem, elítéltem magam és úgy képzelem, valaki más kellene legyek?
- Megcsinálom azt, amiről azt mondom, hogy megcsinálom? Megteremtem magamnak a bőséget és boldogságot, ami egy kiteljesedett élethez szükséges vagy csak álmodozok? Vagy bolondítom magam… a jobbról csak nyilatkozva, azért semmi konkrétat nem téve?
Ahogy a szeretet négy minőségét, alapelemét egyre erőteljesebben éled és bevonod az életedbe – úgy boldogulsz is… mígnem végül nyugodtan állhatsz a teremtő elé, mert büszkén válaszolhatsz neki a legfontosabb kérdésre.
« Vissza a Tudástárba
|