Mágikus Mesék

Ízelítő Az Ericksoni Pszichoterápia Rejtelmeiből

Milton H. Erickson, a klinikai hipnoterápia egyik megalakítója és vezető egyénisége már a negyvenes évektől közismert volt a hipnózis szakmai köreiben, élete vége felé azonban szélesebb körben is hírnévre tett szert, elsősorban Jay Haley családterápiával kapcsolatos írásai által. Az Ericksoni terápia iránt mutatott érdeklődés elsődleges oka az, hogy módszere nem csupán a hipnózisról, sőt, nem elsősorban a hipnózisról szól. A transzállapot és egyéb hipnózissal kapcsolatos jelenségek csupán eszközként szolgálnak egy széles spektrumot átfogó, integratív jellegű megközelítésben, melynek szinte mágikus egyszerűsége sokakat magával ragadott. Hazánkban még nem nagyon ismert az 1980-ban elhunyt pszichiáter munkássága. Ez a rövid válogatás csupán ízelítőként szolgál, és elsősorban a szakértő közönség számára készült, mindazonáltal igyekezve elsősorban olyan technikákat és példákat bemutatni, amelyek a hipnoterápiában csak kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert olvasó számára is értékes, és tanulságos csemegét nyújtanak. A szöveg gyakran tartalmaz rövid magyarázatokat, melyek Sidney Rosen M.D. tollából származnak, és dőlt betűvel jelöltetnek. A jelen válogatás a Sidney Rosen által szerkesztett, és Milton H. Erickson szemináriumain elhangzott történetekből és anekdotákból összeállított "My Voice Will Go With You" (Norton&Co.: New York; 1982) című könyv alapján készült

KIFORDÍTVA

A Worcester-i pszichiátriai intézetben volt egy pszichotikus betegem, aki mindig visszaköszönt. Ha az ember kérdezett tőle valamit, mindig nagyon értelmesen nézett. Nagyon gyengéd ember volt, könnyen kezelhető, csöndes. Ment az ebédlőbe, ágyba, mindig rendes volt, nem szólt egy szót sem. Az egyetlen hang, amit hallatott, az a "Jónapot" és a "Viszontlátásra."

Elegem lett abból, hogy igyekszem rávenni a beszélgetésre. Szerettem volna meghallgatni a történetét. Ő viszont nyilvánvalóan egy más világban járt. Eltartott egy darabig, míg rájöttem, hogyan juthatok be ebbe a világba.

Egy nap odamentem hozzá, és azt mondtam: "Jónapot." "Jónapot", felelte. Ekkor levettem a kabátomat, kifordítottam, és úgy kifordítva vettem fel, visszafelé.

Aztán levettem az ő kabátját, kifordítottam, visszafelé adtam fel rá, és így szóltam: "Szeretném, ha elmesélné nekem a történetét."

Megkaptam a történetem. Csatlakozz a beteghez.

Erickson szimbolikusan belépett a beteg "kifordított", "visszafelé", "más" világába, amikor saját kabátját kifordítva, és visszafelé vette fel. Majd rávette a beteget, hogy csatlakozzon hozzá, használja ugyanazt a "nyelvet." Ahogy mindketten ugyanabban a "világban" tartózkodtak (kifordítva és visszafelé), képesek voltak kommunikálni egymással.

Fontos persze megjegyezni, hogy a tény, miszerint a beteg "mindig visszaköszönt" azt jelezte, hogy valószínűleg imitálni fogja a terapeuta viselkedését.

Összes Ericksoni történet:

Gonosz élvezet »
Kaktuszok »
Száraz ágyak »
Bűn »
Fogyókúra »
Vér a billentyűkön »
Sétálj egy mérföldet »
Fütyülős bogyók »
Erekció »
Szürcs-szürcs »
Kifordítva »
Két Jézus Krisztus »
Herbert »
Ruth »
A beteg, aki állt »

Az Ericksoni történetek letölthetők egy csokorba szedve innen »

« Vissza a Tudástárba