Mágikus Mesék

Ízelítő Az Ericksoni Pszichoterápia Rejtelmeiből

Milton H. Erickson, a klinikai hipnoterápia egyik megalakítója és vezető egyénisége már a negyvenes évektől közismert volt a hipnózis szakmai köreiben, élete vége felé azonban szélesebb körben is hírnévre tett szert, elsősorban Jay Haley családterápiával kapcsolatos írásai által. Az Ericksoni terápia iránt mutatott érdeklődés elsődleges oka az, hogy módszere nem csupán a hipnózisról, sőt, nem elsősorban a hipnózisról szól. A transzállapot és egyéb hipnózissal kapcsolatos jelenségek csupán eszközként szolgálnak egy széles spektrumot átfogó, integratív jellegű megközelítésben, melynek szinte mágikus egyszerűsége sokakat magával ragadott. Hazánkban még nem nagyon ismert az 1980-ban elhunyt pszichiáter munkássága. Ez a rövid válogatás csupán ízelítőként szolgál, és elsősorban a szakértő közönség számára készült, mindazonáltal igyekezve elsősorban olyan technikákat és példákat bemutatni, amelyek a hipnoterápiában csak kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert olvasó számára is értékes, és tanulságos csemegét nyújtanak. A szöveg gyakran tartalmaz rövid magyarázatokat, melyek Sidney Rosen M.D. tollából származnak, és dőlt betűvel jelöltetnek. A jelen válogatás a Sidney Rosen által szerkesztett, és Milton H. Erickson szemináriumain elhangzott történetekből és anekdotákból összeállított "My Voice Will Go With You" (Norton&Co.: New York; 1982) című könyv alapján készült

RUTH

A Worcester Kórházban egyszer megjegyezte az igazgató: "Bárcsak valaki módját találná, hogy Ruth-t kezelni lehessen."

Érdeklődtem tehát Ruth-al kapcsolatban, aki mint kiderült egy nagyon szép, törékeny tizenkét éves lány volt, nagyon megnyerő modorral. Nem lehetett nem szeretni Olyan kedvesen viselkedett. És a nővérek figyelmeztettek minden egyes új nővért, aki odajött dolgozni: "Maradj távol Ruth-tól. Eltépi a ruhádat; eltöri a kezed vagy a lábad!"

Az új nővérek nem hitték ezt el persze az édes, megnyerő, tizenkét éves Ruth-ról. Ruth pedig könyörgött az új nővérnek: "Jaj, nem tetszene hozni nekem egy fagylaltos kelyhet meg egy kis finom cukrot a boltból?"

A nővér persze ilyenkor mindig megtette, Ruth pedig fogta az árut, nagyon udvariasan és kedvesen megköszönte a nővérnek, majd egyetlen karate ütéssel eltörte a nővér karját, vagy eltépte a ruháját, vagy sípcsonton rúgta, vagy ráugrott a lábára. Ruth-nál mindennapos, rutin viselkedés. Fölöttébb élvezte. Ezen kívül szerette bizonyos időszakonként letépni a tapétát és a vakolatot a falakról.

Azt mondtam az igazgatónak, hogy van egy ötletem, és megkérdeztem kezembe vehetem-e a dolgokat. Végighallgatta az ötletemet, majd hozzátette: "Azt hiszem ez működni fog, és tudom is ki az a nővér, aki szívesen segítene."

Egy nap telefonhívást kaptam. "Ruth megint őrjöng." Felmentem az osztályra. Ruth letépte a tapétát a falakról. Én összetéptem az ágyhuzatot. Segítettem széttörni az ágyat. Segítettem széttörni az ablakot. Beszéltem a kórházi gondnokkal mielőtt felmentem az osztályra; hideg volt az idő. Ekkor azt javasoltam: "Ruth, húzzuk el a fűtőtestet a faltól, és hajlítsuk el a csövet." Így hát leültem a padlóra, és elkezdtük húzni. Sikerült tönkretenni a fűtőtestet.

Körülnéztem a szobában, és így szóltam: "Itt már nincs több tennivaló. Menjünk egy másik szobába."

Ruth pedig azt mondta: "Biztos benne, Dr. Erickson, hogy ez jó ötlet?"

"Hát persze. Jó hecc, nem? Szerintem az."

Ahogy végigmentünk a folyosón egy másik szoba felé, ott állt egy nővér. Amint elhaladtunk mellette, odaléptem hozzá, és letéptem az egyenruháját, így ott állt egy szál alsóneműben.

Ruth pedig így szólt: "Dr. Erickson, nem szabad ilyen dolgot művelni." Beszaladt a szobába, felkapta az összetépett huzatot, és betakarta vele a nővért.

Onnantól fogva jó kislány volt. Tényleg megmutattam neki milyen volt a viselkedése. Persze a nővér tapasztalt nővér volt, és legalább annyira élvezte a történetet, mint én. Az összes többi nővér fel volt háborodva. Az egész személyzet fel volt háborodva a viselkedésemen. Csak az igazgató és jómagam értettünk egyet, hogy helyesen viselkedtem.

Ruth bosszút állt rajtam, amikor elszökött a kórházból, teherbe esett, megszülte a gyereket, majd felajánlotta adoptálásra. Azután önként visszajött a kórházba, és nagyon jó páciens volt. Pár évvel később kérte az elbocsátását, munkát talált pincérnőként, találkozott egy fiatalemberrel, összeházasodtak, teherbe esett. Tudomásom szerint az a házasság elég hosszan boldog volt ahhoz, hogy két gyerekük szülessen. Ruth jó anya volt, és jó polgár.

A beteget gyakran ki lehet sokkolni a helytelen viselkedésből. Igaz ez a neurotikusokra csakúgy, mint a pszichotikusokra.

Összes Ericksoni történet:

Gonosz élvezet »
Kaktuszok »
Száraz ágyak »
Bűn »
Fogyókúra »
Vér a billentyűkön »
Sétálj egy mérföldet »
Fütyülős bogyók »
Erekció »
Szürcs-szürcs »
Kifordítva »
Két Jézus Krisztus »
Herbert »
Ruth »
A beteg, aki állt »

Az Ericksoni történetek letölthetők egy csokorba szedve innen »

« Vissza a Tudástárba