A motivációról

Érzelmeink és döntéseink

Coachként eddig meggyőződésesen képviseltem az ügyfélmunkában és a mentor coachingban résztvevő tanácsadó kollégák felé is, hogy feladatunk elsősorban is az ügyfelet jó állapotba hozni. Mert ha ő jól van, megerősödött, akkor onnantól már érdemi és minden számára fontos információt feldolgozó döntéseket tud hozni. Valamint a döntéseiben foglaltakat végig is tudja vinni… Ehhez képest azért a való életben az ügyfeleimmel sokszor kellett mással is szembesüljek, bevállalt aztán mégsem végrehajtott feladatok, megállapodások formájában. A közelmúltban találtam egy cikket, ami ehhez kapcsolható és számomra meglehetősen frusztráló volt, hisz lehozza szép kis idealisztikus coaching felfogásomat a földre. DE hasznos tudni!

Újkori amerikai és a vásárlási szokásokat elsősorban fókuszban tartó kutatások érdekes adatokkal szolgálnak arról, hogy milyen érzelmi állapotok a leghatékonyabbak arra, hogy nehéz esetekben meggyőzzünk valakit. A tanulmány szerint a dühös ügyfelek 37%-kal nagyobb arányban választották a már meglévő vagy adott, ismert feltételeket. Összehasonlításban a szomorú és semleges lelkiállapotú kisérleti személyek döntései nem tértek el vásárlási döntéseikben.

A tanulmány jelentősége abban van, hogy megmutatja, hogy nem minden negatív érzés hatása egyforma. Például amikor nyugdíjas éveiről rendelkezik, akkor a dühös ember inkább marad meg annál a pl. államilag általánosan ajánlott lehetőségnél, mint a szomorú. A szomorú emberek nagy körültekintéssel megvizsgálják a többi opciót is és a valóban legjobb alternatívát választják.

Talán a legfontosabb tanulság ebből: Ne dönts, amikor dühös vagy!

Összefoglalva: a szomorú emberek gondosan megvizsgálják a lehetőségeket, hogy a legjobbat válasszák. A dühös emberek maradnak annál, ami már adott. A drogmentes amerika mozgalom egyik szlogenje így szól: „ha elszívsz egy füves cigit, az nem fog megölni… téged,… de anyádat megöli.” Az első empirikus kutatások alapján, amelyek mind a szándékot, mind a tényleges tetteket is vizsgálta – a kutatók azt állítják, hogy ez a fajta negatív üzenet, ami félelmet és bűntudatot is kelt, sokkal hatékonyabb abban, hogy eltérítsen egy káros viselkedéstől, mint egy pozitív, jóérzésekre alapozó üzenet. Az, hogy az emberek jól érezzék magukat másodlagos, ahhoz képest, hogy felelőssé kell őket tenni, hogy bölcsen döntsenek a saját érdekükben.

Összefoglalva: Jó szándék és pozitiv érzések okozhatnak további jó szándékot, de nem feltétlenül vezetnek oda, hogy az emberek valóban tegyenek is valamit. Ha arról van szó, hogy a népességet a naptej, vagy épp a teljes kiőrlésű pékárú alkalmazására buzdítsunk, számos üzenet kialakítja a szándékot. Ahhoz, hogy ebből a szándékból végül valamilyen viselkedési döntés vagy változás is legyen az megkívánja még egy vagy félelem és a saját felelősséget erősítő érzés – mint a megbánás, a bűntudat vagy a kihívás – kombinált alkalmazását.

Összefoglalva: A félelem, a megbánás, a bűntudat és a kihívás érzése okozza az emberekben a valódi üzenetkövetést. Mik az érzésekhez, motiváltsághoz kapcsolódó tapasztalataitok? Tudott ez a cikk-részlet újat mondani?

« Vissza a Tudástárba